cukormentes

Attól, hogy gluténmentes, még NEM egészséges!

Sokan kérdezik, hogy mit gondolok a glutén-mentes lisztekről meg egyéb glutén mentes drága, ám könnyen elérhető termékekről. Hát őszintén szólva semmi jót :-).

A gluténmentes kifejezés manapság szinte egyenértékű az egészségessel, holott inkább csak kevésbé károsnak tekinthető valamilyen szinten, ám más szinten az inkább hagyjuk kategória. A legelterjedtebb és legközkedveltebb gluténmentes ételekre térek ki ebben az írásban, a többi trendi “köretnek való” egy másik írás tárgya lesz. Nos lássuk a rizst és a kukoricát (a szóját már tárgyaltuk)!

Rizs

Személy szerint sosem voltam rizs fan, ami biztos abból is adódik, hogy gyerekkoromban nem sűrűn fordult elő, lévén, hogy azt nem termesztettünk a kertben :-). Anya néha készített piláfot (rizses hús), de ezzel igazából ki is merült. Az egyetem alatt persze ment a puffasztott rizs, de valahogy mindig fellángolásszerűen, néha 1-2 hónapig folyamatosan, aztán akár 1 évig is szünetelt. Az utóbbi években éves szinten kevesebb, mint 2x-3x ehettem, így érthető, hogy nem kellett lemondanom róla :-). Na de itt most nem is én vagyok a lényeg, hanem inkább azok, akik napi szinten fogyasztják és még azt is hiszik, hogy egészséges. Jelentem nem az, bár kétségtelen, hogy a klasszikus gabonánál pár fokkal jobb, hisz glutén mentes, de ebben ki is merül az előnye.

A rizsnek igen magas a glikémiás indexe (80 körül van, attól függően, hogy mi készül belőle), így a vércukorra csöppet sincs jó hatással. Ha dietetikusunkat kérdeznénk (már ha lenne olyan, de az sem feltétlenül előny, ha nem elég felvilágosult az illető), akkor az bizonyára a barna- vagy vadrizst ajánlaná egészségesebb alternatívaként…de sajnos nem feltétlenül lenne igaza. Attól, hogy a rizsben nincs glutén, tartalmaz más olyan védekező mechanizmusokat (lektinek, szaponinok, proteáz inhibitorok), melyek a saját védelmét szolgálják a természetben, de csöppet sem kedvezőek az emberi szervezet számára. Minden növénynek van valamilyen szintű védekezőmechanizmusa, a lényeg pedig a mennyiségen van. A gabonáfélékben nyilvánvalóan magas ez az arány, és a szervezetünk nem tud megbirkózni vele, így áteresztő bélszindrómát eredményezhetnek, amiből elsődlegesen következnek a különféle autoimmunk betegségek.

Tehát: minél primitívebb, feldolgozatlanabb a rizs, annál több benne a számunkra káros anyag. Éppen ezért van az, hogy Ázsiában, ahol egy egész kultúra épül a növény köré, nem barna- vagy vadrizst esznek, hanem feldolgozott fehér rizst. Kevésbé káros, hiszen nincsenek már benne kedvezőtlen fehérjék, ugyanakkor nem más, mint 100% szénhidrát zéró tápanyagtartalommal, zéró ártalmas fehérjével, magas glikémiás indexel, ami rengeteg mozgást igénylő életmód mellett akár ártalmatlan is lehet (a rengeteg mozgás alatt nem napi 1 óra edzést értek!!!). A barna vagy vadrizs különleges kezelést és feldolgozást igényel ahhoz, hogy elveszítse azokat az anyagokat amikkel árthat nekünk, és ez nem merül ki egy sima áztatásban és főzésben :-(.

Ami mindenképp útravaló a rizs kapcsán: ha valakinek inzulin rezisztenciája, I-es vagy II-es típusú cukorbetegsége van, felejtse el a rizst (minden formában!). Ha valaki rengeteget mozog, nincs autoimmun betegsége, nincs túlsúlya és szereti a rizst, akár fogyaszthatja is mértékkel. A paleolit táplálkozást folytatók körében vannak olyan irányzatok melyek követői a rizst nem csupán kompromisszumként kezelik, hanem beiktatják az étrendjükbe rizstészta, rizstej, rizsliszt és egyéb termékek formájában….szívük joga, de mielőtt valaki azért kezd rizsezni, mert Ázsiában is sok rizst esznek és magas az átlag életkoruk, az ne felejtse el, hogy Ázsiában sok halat, algát, tengeri herkentyűt és zöldséget is esznek, a cukorfogyasztásuk pedig köszönő viszonyban sincs az európaiakéval vagy amerikaiakéval…és az orvoslásuk sem!

 

Kukorica

A csemege zsenge kukorica, avagy a “tejes töröbúza” erdélyiesen igen nagy kedvenc volt nálunk is, mindig nagy fazékkal főztünk belőle abban a rövid időszakban amíg igazán tejesek voltak a kukoricaszemek (ha körömmel felhasítod a nagyon zsenge kukoricának a szemét, fehéres folyadék távozik belőle, ezért tejes)…és persze imádtuk :-). Sajnos ez a finomság az egyik lehető legrosszabb választás amit tehetünk “egészséges életmód” kapcsán, hisz bár gluténmentes mégis tartalmazza azokat a bizonyos fehérjéket (lektinek, szaponinok, proteáz inhibitorok).

A kukorica az egyik legkedveltebb nyersanyag az élelmiszeriparban, hisz rengeteg minden kivonható belőle, így aztán szinte mindenben benne is van kukorica keményítő vagy éppen glükóz szirup formájában, de műanyagot is készítenek belőle. A kukorica önmagában magas vas- és B vitamin tartalommal “bírt”, amiből persze semmi nem jut abba a glükózszirupba, amit a bacon-től a téli szalámin keresztül, a hamburgerzsömléig szinte mindenbe beleraknak. Azért “bírt”, mert a génmódosítás következményeiről nem sok mindent tudunk, illetve arról sem, hogy a tápanyagállomány milyen módon változik…arról nem is beszélve, hogy mi vagyunk a tesztalanyok, hisz “rajtunk tesztelik” annak hosszú távú hatását. A génmódosítás a növény ellenálló képességének javítását szolgálja (lévén, hogy a talaj már teljesen kiszipolyozott állapotban van a legtöbb helyen, és nem adja meg a szükséges tápanyagokat a növénynek…és nyilván az embernek sem), ámbár annak biológiai hatásai az emberre nézve még nem ismertek.

Mindemellett a kukorica glikémiás indexe szintén magas, 80-tól tendál fölfele, annak függvényében, hogy mi készül belőle. Erdélyben van egy olyan mondás, hogy a “disznó is a kukoricától hízik”, azaz, aki sok kukoricát eszik, ne csodálkozzon, ha egyre nagyobbra terebélyesedik :-).

Szóval amikor glutén mentes lisztet veszel és azt gondolnád, hogy marha egészségesen táplálkozol, jobb ha megnézed, hogy mi van benne, és ha kukorica vagy szója, akkor hagyd is ott. Nem mellesleg rengetegen allergiásak is a kukoricára (jómagam is) úgy, hogy halovány fogalmuk sincs róla, mert nem lesz tőle kiütésük, meg egyéb látványos megnyilvánulásuk sem…a szervezet viszont még sincs jóban vele. Egy ilyen alattomos ételallergia megakadályozhatja az ásványi anyagok, vitaminok felszívódását, savas hatást eredményezhet és gyengítheti az immunrendszert, autoimmun betegségeket okozva. Érdemes tehát utána járni, mert lehet, hogy az egészségünk múlik egy “szimpla” alattomos ételallergián.

Aki esetleg azzal jönne, hogy Magyarországon tilos a génmódosítás: nos a szomszédos Romániában nem az, és esküdni mernék, hogy van átvándorlás :-). A csomagolásokon pedig úgy tudom, nem kötelező feltüntetni, hogy génmódosított-e az illető hozzávaló vagy sem…szóval marhára kivagyunk segítve :-).

 

 

Ilyen Paleo linzert sütöttem ma 🙂 Recept hamarosan a Cukormentesen:

P.S. Katt a Cukormentesre, még tart a JÁTÉK az egészséges maglisztekért, ne maradj le róla, meg az új receptekről sem!!!

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Szilvia Szécsényi says:

    Ez mind szép és jó, amit leírtál. Teljesen egyet is értek vele, hogy nem egészséges sem a kukorica, sem a rizsliszt. De a paleo nem is használja egyiket sem. Persze a paleo sütemény sem egészséges ha nincs mérték. Ez mindennél így van szerintem. Nem arra van beállítva az emberi szervezet, hogy nap mint nap kis nasikkal, rágcsákkal jutalmazzuk magunkat. Csak sajnos bele vagyunk zárva egy csapdába amiről nem is tudunk vagy nem akarunk. A tv, reklámok mindenhol, arra buzdítanak hogy együnk müzlit, kekszet, csokit, ropit, sört. De ezek csak üres kalóriák amire nincs szükségünk és azzal, hogy nincs benne liszt vagy cukor, nem kellene azt gondolnunk, hogy jót tesz. Ezzel nem azt mondom, hogy az ember mindentől vonja meg magát. Csak a reklámok tömkelege miatt nem gondoljuk, hogy ártalmas ha egész nap ràgcsálunk valamit, mert mindenhol erre buzdítanak sajnos… Az ember nem azért él, hogy egyen, hanem azért eszik, hogy éljen! Ezt kellene szem előtt tartani. De amúgy jó a cikk 🙂


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!