Miután tegnap remélem örökre elvettem a kedveteket a cukorbomba csokoládéktól, gondoltam, hozok egy kis édességet nektek, ami nálam is első kísérlet, de bombajó lett!
Ma végre beszereztem az aprítógépet, és hát nem bírtam ellenállni a kísértésnek, annak ellenére, hogy a mai nap nem éppen a főzés és sütés középpontja volt. Említettem már, hogy az én drágám imádja, azaz most már csak imádta a mindenféle bolti kekszeket, de amióta én paleos lettem, lassan ő is lejött róluk. Így aztán gondoltam a kedvében járok, és egy gyorsan elkészíthető paleo kekszet dobok össze neki, nehogy rátörjön a hiányérzet.
Mondanom sem kell, hogy a finomságnak igencsak nagy a sikere, sőt mi több, már nyers formájában is észbontónak minősült. Apropó: az eddigi összes paleo süti amit készítettem bombasztikus ízvilággal ámított még mielőtt sütőbe került volna…meg kell, hogy valljam, néha nem bírtam ellenállni, és bekaptam pár falattal a tésztából is 🙂
Paleo kókuszos keksz
Lehet, hogy ez még nem a végleges formája, elképzelhető, hogy legközelebb jobban ledarálom a mandulát és mogyorót, de ezúttal ilyen lett, és kifejezetten különlegesek benne a nagyobb darab magvak.
Hozzávalók:
15 dkg hántolt, natúr mandula
10 dkg török mogyoró ( a földimogyoró nem paleo!!!)
10 dkg kókusz
2 tojás
6 szem stevia (édesítő)
1kk vanilia aroma
kb 0,5dl víz
Díszítéshez: egész mandula szemek (elhagyható)
Elkészítés: 10 dkg mandulát “vajjá” aprítunk az aprítógépben (legmagasabb fokozaton olyan 8-10 perc), majd beletesszük egy keverőtálba. Ez idő alatt a törökmogyorót betesszük a sütőbe körülbelül ugyanennyi időre, hogy utána egy konyharuhába helyezve nagyjából ledörzsölhessük a héját. A kihűlt törökmogyorót a maradék 5dkg mandulával az aprítóba tesszük olyan közepes fokozatra és ledaráljuk (én darabosabbra hagytam, de csak az érzés kedvéért :-)).
Ezt is hozzáöntjük a korábbi mandula vajhoz a keverőtálba, hozzáadjuk a kókuszt, a 2 tojást, a kávéskanál vanília aromát, a steviat feloldjuk kb fél deci vízben, és elkeverjük. Én a legvégén adom hozzá az oldott steviat és azt is óvatosan, nehogy túl híg legyen az anyag. Egy sűrű krémes állagot kapunk, ami bár ragadós, mégis tökéletes, és kerek kekszeket formázunk belőle, amit sütőlapra helyezünk. A közepes lángon előmelegített sütőben kb 10-12 perc alatt készre sütjük.
Képzeljétek, ma gondoltam kipróbálom a kókusztejet, amit már szombaton beszereztem, a reggeli kávémban. Gondolom nem kell elmesélnem, hogy micsoda kíváncsiság lett úrrá rajtam szombat óta, és bár süteményben szerettem volna először tesztelni, hát nem bírtam tovább. A kecsketej épp elfogyott, úgy, hogy kapóra jött a dolog.
Első körben elfelejtettem felrázni, úgy, hogy a tömény kókusztejszín csak amúgy huppant bele a kávémba, amire még egy kis hígított részt is öntöttem hátha jobb lesz úgy. Aki azt hitte volna, hogy a kókusztej víz ízű, azt ezennel szeretném megcáfolni! A kókusztej egyáltalán nem víz ízű, sőt inkább tömény édeskés kókusz, és egyáltalán nem jó vele a kávé…nagyon nem!
De legalább a kíváncsiság kielégítve, a párom pedig jót szórakozott rajtam már reggel korán :-), és így a másik doboz kókusztej immáron tutti, hogy sütibe kerül.
Ti gondolkodtatok már életmódváltáson? Esetleg hívei vagytok már valamelyik életmódtannak?
Tegnap egy ismerősöm mesélte, hogy a 12 éves kislányát szeretné paleora fogni, mert tejcukor érzékeny, meg kezdődő aszthmája van, és úgy véli ez segítene rajta. Hát ezzel én is egyetértettem maximálisan, de bele sem gondoltam, hogy egy kisgyereket mennyire nehéz lehet egy teljesen új életmódra nevelni úgy, hogy mostanáig bármit megehetett egy laktázenzim tabletta bevétele után, és a suliban sem éppen a tudatosan étkező szülők gyerekei járnak. A gyerek sodródik a többiekkel, és hiába próbálnak tudatosak lenni a szülei, ha első pillanattól kezdve nem voltak azok az étkezésben és a nevelésben, akkor most vért kell izzadni az eredményekért…Az iskolában még a speciális diétát sem lehet igénybe venni, elmondása szerint, mert annyira pocsék minőséget kínálnak, hogy a gyerek inkább meg sem eszi.
Sajnos ódákat lehetne zengeni arról, hogy a gyermeknevelés intézményesített verziója (az óvodákat meg iskolákat hívom így) mennyire káros hatással van a zsenge korúak egészségére. Tényleg azt hiszik, hogy azzal, hogy kevesebb a cukros lötty, és almát is kínálnak a büfék minden meg van oldva??? Egyszerűen felháborít! Sőt mi több, ha valaki már a gyerek pici korától tudatosan figyelt az étkezésre, és hozzászoktatta például a cukormentes ételekhez és süteményekhez, akkor azt egyszerűen flegmának, különcnek stb tartják pusztán azért, mert a továbbiakban sem szeretné kitenni a mérgeknek gyerekét…De ez a téma akár több misét is megér. Lehet, hogy kitérek még rá, ha van rá igény.
Visszatérve: Nagyon szenved ez az anyuka, mert jót akar a gyerekének, de az küzd ellene, mert az ellenkezőjét hiszi. Próbálok segíteni neki, tippeket adni, de nagyon jól jönnének más tapasztalatok is. Írjatok, ha éltetek át hasonlót, vagy van jól bevált ötletetek! A segítők között egy 0,5 kg-os Xylitet (Nyírfacukor) sorsolok ki 🙂
Remélem vagytok:-))
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: