cukormentes

Imádott cipőnk: barát vagy ellenség?

Lassan készülődök az esti partira, de addig is megosztom veletek pár gondolatomat. Mint minden nő, én is imádom a cipőket, és előszeretettel vásárolom őket, sőt ha több pénzem lenne, bizonyára még többet költenék cipőkre :-).

Nos éppen azon gondolkodtam, milyen cipőt vegyek fel estére, mert ugye a hosszú tél után el is feledkeztem az őszi-tavaszi topánjaimról, és a cipősdobozok-magas sarkak kombójában eszembe jutott, hogy a paleolit életmód lehet, hogy nem is csak az élelemről és italról kellene szóljon, hanem arról is hogy miben és hogyan járunk. Köztudott ugye, hogy a paleolit ember leginkább mezítláb nyomult, nem valami szuper olasz bőrcipőben, ne adj Isten magassarkúban…elég nehéz lett volna vadászni azokban az tutti :-).

Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy járjunk mezítláb mától, csupán azt, hogy meg kellene ragadni azokat a pillanatokat, amikor erre lehetőség adatik. A lábujjaink ugyanis nem holmi díszítőelemként kerültek a lábfejünkre, hanem bizonyára szerepük lehet az egyensúlyozásban, ami onnantól, hogy bepréseljük egy cipőbe, veszett fejsze nyele, legalábbis részben. A talpunk pedig egy valóságos akupunktúrás térkép, ami mezítlábas közlekedés esetén bizonyára nem igényel külön drága masszázst, mivel a természet a saját göröngyeivel, kavicsaival, forró homokjával, vagy éppen puha legelőjével bizonyára a legdrágább és legprofibb masszázst is felülmúlja.

Úgy tűnik a modern civilizáció embere eltökélten küzd saját maga ellen előállítva a mesterséges tápanyagokat és “kényelmi” eszközöket, amik mind egészségének rombolására szolgálnak. Lehet, hogy mi hosszabb ideig élünk, mint a paleo korszakban, de mi nem is vadászunk oroszlánokra vagy mamutokra. És ugye azt is tudjuk, hogy az olyan gyógyíthatatlan népbetegségek, mint a rák, szintén a modern civilizáció vívmányai. A természet mindig végezte a maga szelekcióját, hiszen a Földnek limitált a befogadóképessége. Erre azonban mi modern emberek rájátszunk, de úgy tűnik még nem eléggé, hiszen még mindig túlnépesedés van :-). Csak éppen nem mindegy, hogy az ember a betegséggel küzdve éli le napjait, vagy élvezet is kerül az életébe…

Na de vissza a cipőkhöz: eszetekbe jutott már, hogy a magassarkú oké, hogy nagyon dögös, iszonyat csinos, rendkívül nőiesen tipegünk benne, és lehet, hogy a férfiak is szexinek tartják (bár az is lehet, hogy ezt csak mi hisszük, mint, ahogyan a vörös rúzs esetén is a saját csapdánkba esünk bele), DE! amellett, hogy kényelmetlen, szorít, összenyomja a lábakat, még ráadásul olyan pozícióba is helyezi stabilitásunk pontjait, ami egész egyszerűen testidegen nekik…hát igen, de ezeket is mi vesszük le a polcról, és mi fizetjük ki, senki nem kényszerít.

Ezek után viszont igenis befoghatjuk a szánkat ha fáj a hátunk, sajog a derekunk s a térdünk, bőrkeményedéses a talpunk vagy éppen görcsösek a lábujjaink, az egyéb betegségekről már inkább nem is beszélve…Ez is a mi döntésünk, akár a 0,5l-es Cola, amiben több kanálnyi cukor van, vagy a light Cola, amiben rákkeltő aszpartam van.

Na ezek után mégis melyik cipőt vegyem fel?????????????

Remélem vagytok:-))

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!