Megennélek, de túl husi vagy…

Sokat gondolkodtam már a nyers és főtt étel hasznosságán illetve haszontalanságán, de azon is, hogy a nyerskoszt és a húsmentes életmód hívői miért akarják mindig “megtéríteni” az embert. A legérdekesebb az, hogy a paleolit táplálkozás a vegánok tetszését is elnyerte, DE! persze marad a sopánkodás, hogy a “tökéleteset miért kell elrontani a hússal?”.

Régóta foglalkoztat ez a kérdés, hiszen jó pár évvel ezelőtt én is próbálkoztam a vegetáriánus vonallal, de rövid ideig sikerült csak fenntartani, és akkor is csak többé-kevésbé, valahogy mindig csalnom kellett. A tofu “sajnos” nem győzött meg, sőt a szója fasírt sem, úgyhogy néha lecsúszott egy kis husi. Pár napja a párommal beszélgettem erről a témáról, és most mesélte el, hogy pár évvel korábban egy előadáson járt, ahol a húsmentes élet előnyeit hangsúlyozták, és olyannyira hiteles és meggyőző volt az előadó, hogy Eli (Elemérnek hívják a páromat) is hagyta magát a hév sodrásával szállni, elhagyta a húst, és majdnem egy teljes évig tartotta is. Elmesélte az élményeit ennek kapcsán, melyek nagyban egybevágtak az enyémekkel, csak ő további fejleményekkel is bírt a hosszabb időtartam miatt.

Az első pár hétben tisztulást érzett mind testileg, mind lelkileg, több energiát, jobb közérzetet, nagyobb kreatív érzéket. Egy idő után viszont elmúlt a szépsége a dolognak, és ami következett az sokkal inkább fáradékonyság volt, súlyvesztés, gyengeség…aztán elérkezett a pont, amikor azt mondta magának, hogy eddig és nem tovább, és újra elkezdett húst enni.

A vegetáriánusok a húst tekintik a legnagyobb ellenségnek, ahogy a vegán nyerskoszt hívők is, utóbbiak viszont a főzést-sütést is teljesen megvetik azzal érvelve, hogy a magas hő hatására az ételek tönkremennek, toxinok szabadulnak fel belőlük, nem adják meg a megfelelő tápanyagot, sőt mi több, károsak is. A hús kapcsán nem mennék bele mélyen, hogy miért utasítják el, hisz nagyjából mindenki tudja, hogy ez egyik ok az “állatkínzás”, a másik ok pedig a “köszvény”. A nyerskoszt diéta Steve Pavlina nevéhez fűződik, aki forradalmi elgondolásával, meggyőző érvrendszerével és személyiségével igen komoly tábort tudhat magáénak az interneten, és ez olybá gyűrűzött, hogy szinte feleslegesen keres az ember kritikát a nyerskoszt diétára, nem is talál, hiszen hívei azonnal a földbe döngölik a szólni vágyót.

Lehet, hogy most engem is a földbe döngölnek, de azért elmondom a gondolataimat ezzel kapcsolatban. A vegán nyerskoszt diétára való átállás szinte kivétel nélkül együtt jár egy “boldog, felszabadult, energikus” fázissal, ami teljesen érthető, hiszen a tartósítószerektől, gabonától, tejtermékektől való felszabadulás ezt eredményezi. A következő látványos észrevétel a fogyás, így aztán nem is véletlen, hogy a mai “fogyiklub” társadalom számos tagja odavan ezért a diétáért. Vannak olyanok, akik már-már, vagy valóban betegesen lefogytak, de ők is azzal érvelnek, hogy minden teljesen rendben van, hisz “ki mondja meg, hogy mi a normális testsúly?”. A nagy fogyás mellett, sokukra jellemző a szürkébe hajló sápadt arc, romló fogak, hulló haj, töredező körmök, energiátlanság. Persze erre is van magyarázat: a fogak romlását és a haj hullását bizonyára genetikailag örökölte az egyén, az energiátlanság, sápadtság pedig a tisztulás része…na igen, a vitaminoktól, ásványi anyagoktól, aminosavaktól való tisztulás része, melynek jeleit egyértelműen küldi a test, csak megoldás helyett magyarázatokat szolgáltatnak. Ha valaki IBS-ben (irritábilis bélszindróma) szenved vagy Candida-ja van, a nyerskoszt diétát választva igen rosszat tesz magával, hiszen a rengeteg gyümölcscukor rontani fogja az egészségileg amúgy sem kecsegtető helyzetét.

A vegán nyerskoszt diéta hívők azt is szokták mondani, amit a párom is megfogalmazott: sokkal tisztább lelkiállapotba kerülnek, avagy keresztény megfogalmazásban “közelebb kerülnek Istenhez”. Ebben pusztán az az érdekes, hogy a test éhezése a lélek éhezését is megköveteli. Egy hiánytáplálkozás eredményeképpen a hormonháztartás is felborul, csökken a szteroid hormonok termelődése (tesztoszteron/ösztrogén), ami libidó csökkenéssel, menstruáció kimaradással is jár, társul hozzá a fáradtság és az elhivatottság, nem véletlen tehát, hogy az ember lelkiekben keresi a táplálékot a maga hite szerint.

Gillian McKeith 51 éves brit vegetáriánus táplálkozás szakértő, holisztikus táplálkozás hívő, tv műsor vezető. Sajnos nem a legjobb példa az egészséges életmódra, de műsorai nagyon jók voltak:

Félreértés ne essék, nem lejáratni akarom a vegán nyerskoszt diétát, sőt látom annak a pozitív oldalát is: igenis jó néha ilyen napokat tartani, akár heti egyszer-kétszer, vagy néha beiktatni egy ilyen ebédet-vacsorát. Nagyon különleges és nagyon klassz is egyben, pláne nekünk paleosoknak, akik csak a húst hiányolnánk az adott étkezésből, de nem gondolom, hogy egy ilyen életforma hosszú távon jó választást, helyes utat jelent. És nem a gondolat miatt, hanem a test táplálása miatt. A nyers ételekre, zöldségekre, gyümölcsökre nagyon nagy szükségünk van, de ez nem jelenti azt, hogy főzve, párolva, sütve ne kellene ennünk, sőt. Személy szerint imádom a marha carpacciot és a sashimit is, de nem gondolom, hogy jót tennék magammal, ha a húsokat csak nyersen fogyasztanám. Rengeteg nyers zöldséget és gyümölcsöt eszem, de a húst sosem hagynám el, főként azért sem, mert kipróbáltam, és nem azt kaptam, amire vártam.

Olyan érzésem van a nyerskoszt diéta létrejötte kapcsán, hogy egy óriási lázadás a nyugati táplálkozási szokások ellen, de egyben a ló túlsó oldala is. És jól tudjuk, hogy a szélsőségek semmiben sem jók, mért pont az étkezésben lennének azok?

A paleolit táplálkozás ha úgy vesszük, számos közös pontot mutat a nyerskoszt diétával, hiszen a nyers zöldésgek és gyümölcsök itt is meghatározó szerepet töltenek be, de az “ősember módjára” mi is eszünk és meg is sütjük a húst, a magokat és azok pelletjeit pedig előszeretettel használjuk sütéshez, főzéshez. Tehát valahol közép úton járunk a nyugati táplálkozás és a vegán nyerskoszt diéta között. Én személy szerint azt gondolom, hogy a nyers ételeknek nagyobb számban kell jelen lenniük étkezéseinkben, mint főtt, sült vagy éppen párolt társaiknak, de ez távolról sem jelenti a “főtt étel” kiszorítását.

Ami az állatkínzást, antibiotikumokkal való kezelést, embertelen állattenyésztést illeti: igen mindannyian tudjuk, hogy van ilyen, de azt is, hogy vannak rendes körülmények között nevelt állatok is. A változás elérése érdekében nem a hús bojkottálása a cél (legalábbis szerintem), hanem a nem megfelelő körülmények között nevelt állatoké, és ezáltal a nagy élelmiszeripari cégeké. Keressünk kis termelőket, bio gazdaságokat, és megbízható helyeket, ahonnan nyugodt szívvel ehetünk húst és tojást. Lehet, hogy csak kis lépésekben de csak így bízhatunk valamiféle változásban. A természet nem vegetáriánussá nevelte az embert, hanem húsevővé (is). Ahogyan az állatok lelegelik a növényeket, a nagy állatok megeszik a kis állatokat, úgy mi is megesszük azt, ami nekünk való. Ez a természet rendje, ez biztosítja a körforgást.

Végezetül pedig mindenki válassza meg a saját maga útját, vállalja a felelősséget, de ne tessék elfelejteni, hogy minden döntésnek következménye van. Hogy milyen? Az majd kiderül :-).

P.S. Csatlakozzatok a holnapi (május 19.) Food Revolution Day (Élelmiszer Forradalom Napja) Cukormentes összefogásához, mely azt hivatott megmutatni, hogy az igazán egészséges élelmiszerekből is lehet kreatív és gourmet ételeket főzni