Az emberek évszázadok, sőt évezredek óta a nagy igazságot keresik: melyik az igazi vallás? Isten van mindenek felett, vagy inkább Buddha, esetleg Mohamed? A számok vagy inkább kártyák rejtik a jövőt? Modernebb időkben: Macintosh vagy Microsoft? iPhone vagy Samsung? Zöldség vagy hús?…Lehet, hogy bizonyos területeken ott a nagy igazság, de más területeken több igazság van, és egyik sem igazabb a másiknál. Valahogy így van ez az étkezésben is.
Elkezdtem gondolkodni, hogy van-e olyan élelmiszer, amivel nagyjából minden táplálkozási irányzat egyetért.
És van: a zöldségek. Mindenki azt mondja, hogy márpedig zöldséget enni KELL, sőt vannak olyan irányvonalak, melyek szinte szent grálként tekintenek ezekre az élelmiszerekre. De vajon mi a dörgés a zöldségekkel, vajon tényleg annyira ártalmatlanok és szuperegészségesek amilyennek tűnnek, vagy bebuktuk őket, mint Lancelot a Szent Grált?
A “nagy” öregek mondták mindig, hogy “fiam, ne feledd, kis mértékben gyógyszer, nagy mértékben méreg”. Na kissé/nagyon sarkítva, valahogy így van ez a zöldségekkel is.
A zöldségek rendkívül fontosak és nélkülözhetetlenek. Egyértelműen nekik kell betölteni a köret szerepét a rengeteg élelmiszeripari szemét helyett. De nem véletlen, hogy azt írtam “köret”, hiszen a zöldségek is megfelelő állati zsír és fehérje mellett tudják kifejteni áldásos hatásukat.
Az emberek valahogy mindig hajlamosak a ló túlsó oldalára esni, egyik végletből a másikba átcsapni. Valaki fogja magát és egyik pillanatról a másikra vegetáriánus lesz, vagy éppen őrült léböjt kúrába kezd, bőszen használja a zöldség és gyümölcsfacsarót, és issza ezeket a fruktóz leveket, mintha a mennyei mannát kapta volna készhez, ami garancia a hosszú-, vagy éppen az örök élethez. Igazából sosem merül fel a kérdés, hogy a szervezet hogyan éli meg ezeket a sokkhatásokat, és az sem, hogy ha valóban a zöldségek a szent grál, akkor miért kapta az emberi szervezet a húsevő dizájnt. Kicsit józan paraszti ésszel menő okfejtés tudom, de mégis igen vicces, hogy a húst, amit alapvetően amióta “jegyezzük” az emberi fejlődést eszünk, el akarjuk utasítani, károsnak akarjuk titulálni, míg a tejet, amit a felnőtt szervezet igen rosszul tolerál, mert nem tud megemészteni, mégis éltető csodaitalnak állítunk be.
Persze vannak olyan dolgok a háttérben, hogy környezetvédelem meg ott az állatkínzás ami igen csúnya dolog,…. mégis érdemes szem előtt tartani, hogy a paleo ezt nem csupán elítéli, de azzal, hogy a szabad tartásban, bio gazdaságokban nevelkedett állatok húsát tartja egyedül egészségesnek, ki is húzta a ezt a méregfogat. Mert szemben jó néhány táplálkozási irányzattal, paleo szempontból az egészség van mindenek előtt, és ugye a mindenféle modern élelmiszeripari technológia és találmány sokkal inkább szolgálja a kényelmet és lustaságot, mintsem az egészséget.
De ha már a hús ellen ilyen bőszen kampányolnak az állatvédők, akkor kérdem én, a növények mellett miért nem áll ki senki? Elvégre azok is élnek. Ja, hogy azokat nem kínozzák? És a GMO (génmódosítás) mégis mi? És a permetezés? És a műtrágya? Vajon a zöldségek nem üvöltenének hangosan ha tudnának, amikor műtrágyázott talajba ültetik őket és nem kapnak megfelelő tápanyagot…ezért aztán jól meg is kell permetezni őket?
Szóval érdemes lenne a teljes képet látni: a tápláléklánc csúcsa az ember, aki jól leigázta a természetet, amivel sokkal inkább szimbiózisban kellene élnie.
Nem véletlen, hogy régebben (és nem kell visszamenni az őskorig) az önfenntartás arról szólt, hogy a kertben termesztették a zöldségeket-gyümölcsöket, az udvarban voltak az állatok, amik füvet legeltek és természetes trágyát biztosítottak a talajnak. A természetes körforgás megvolt. Ezzel szemben ma ablak nélküli túlzsúfolt állattelepek és fóliák vannak egymástól jó távol, csoda hát, hogy semmi sem természetes?
Na de visszatérve a zöldségekre: néhány pont, amit érdemes tudni, és ezek tudatában cselekedni:
1. A túlzott zöldségfogyasztás megfelelő állati zsiradék hiányában kimeríti a szervezetet és számos olyan vitamintól és ásványi anyagtól fosztja meg, amire egy egészséges testnek szüksége van/lenne.
2. A savasodás-lúgosítás hiszti ha valóban létezne, mármint a szervezet valóban folyton egyik-másik irányba billenne ki, akkor bizonyára már nem élne az illető, akinek ilyen problémái vannak. A szervezet sokkal bonyolultabb annál, mintsem ilyen egyszerűen borulgatna egyik állapotból a másikba. (ez legalább akkora marhaság, mint a 20 perc futás után beindul a zsírégetés….ja, mert a szervezet stopperol :-))
3. A tisztító kúrák teljesen feleslegesek megfelelően tiszta és egészséges táplálkozás mellett. A szervezet ezt is megoldja.
4. A facsart zöldség- és gyümölcs levek a rostok hiányában szimpla, gyorsan felszívódó szénhidrát löttyökké válnak, amik kellően rossz hatással vannak a vércukorszintre.
5. A B12 vitamin, kulcsfontosságú a központi idegrendszer működésében. KIZÁRÓLAG ÁLLATI eredetű élelmiszerekben található meg.
6. A vas számos növényben megtalálható. De ez a vas nem ugyanaz, ami a vörös húsokban is megtalálható. A növényekben nem-hem vas, a húsokban hem vas található. A nem-hem vas pusztán 3-5%-ban hasznosul a növényekben levő oxálsav miatt. Hem-vas társaságában (hús mellett) viszont 15%-ban hasznosul.
7. Az A vitamin a növényekben béta karotin formájában, az állati eredetű lelmiszerekben pedig retinol formájában van jelen. A béta karotin pusztán 1/6-a konvertálódik retinollá a szervezetben, szemben az “állati” retinollal, ami majdnem teljesen felszívódik. Retinol tartalmú ételek: tojás, vaj, húsok, húskészítmények, máj, vese, szív, halak.
8. A cink bevitelhez rendszeresen fogyasztanunk kellene kagylót, de a tojássárgája, a marhahús, a borjúmáj is tartalmaz cinket. Mellettük a tökmag és napraforgómag cinktartalma is említésre kerül, de ne feledkezzünk meg róla, hogy a magvakat a magas omega6 tartalom miatt csak mértékkel fogyasszuk.
9. A D vitamin szinte semmilyen élelmiszerben nem fordul elő, de kis mennyiségben szintén állati eredetű ételekben van jelen, úgy, mint a tojássárgája, tőkehalmáj, lazac.
10. A növényekben jelen lévő zsírban oldódó vitaminok nem szívódnak fel zsír hiányában, hiába falja az ember tonna szám a karfiolt vagy a répát.
11. A tárolás, sok száz kilométeren át való szállítás során a zöldségek, gyümölcsök vitamintartalmuk akár 70-80%-át is elvesztik.
12. A zöldség túladagolás felborítja a szervezet kálium- és nátrium szintjét. A testnek mindkettőre szüksége van, de a zöldségeknek pusztán a kálium tartalma magas. A léböjt kúrák pont ezt a túladagolást segítik, hiszen lé formájában több kilónyi zöldséget fogyaszthat az ember naponta (arról nem is beszélve, hogy a fruktóz adagolás is roppant magassá válik ezáltal). Igen tudom, sokan mondják, hogy fantasztikusan érzik magukat egy-egy ilyen detox után, na de kérdem én, hogyan táplálkoztak előtte? 🙂
13. A zöldségek saját védekező mechanizmusa (lévén, hogy nem tudnak elmenekülni a támadók elől) szintén figyelemre méltó. Egy egészséges szervezetben a megfelelő bevitel nem ártalmas, a túlzott viszont lehet az, arról nem is beszélve, hogy betegség esetén igencsak figyelni kell a mennyiségekre. Ilyen védekező mechanizmusok például a goitrogének (kelkáposzta, karfiol, kelbimbó), amik egészséges szervezet esetén nem ártalmasak, de nagyobb mennyiségben pajzsmirigy megnagyobbodáshoz vezethetnek. Hőkezeléssel már javul a helyzet, de egyértelmű, hogy egy pajzsmirigy problémákkal küszködőnek extrán figyelni kell erre, nem pedig káposztaleves diétát tartani. Az IBS-ben szenvedők (irritábilis bélszindróma) kerülniük kell a FODMAP (Fermentable Oligo, Di- and Monosaccharides and Polyols) zöldségeket, melyek bélgázt, hasi puffadást és fájdalmakat okoznak. Ott vannak még a lektinek, amik miatt nem eszünk burgonyát, hüvelyeseket, és amik miatt a burgonyafélékkel (paradicsom, paprika, padlizsán) az autoimmun betegségben szenvedőknek figyelniük kell. Ezek a lektinek felelősek az elvékonyodó bélfalért, ami egy idő után áteresztővé válik (apró lyukak keletkeznek rajta), minek következtében az ürülékből visszaszivárognak baktériumok a szervezetünkbe, és autoimmun betegségeket váltanak ki.
14. Attól, hogy valaki rengeteg zöldséget fogyaszt, még nem feltétlenül egészséges is. És ha teljes mértékben eltekintünk a növényekben lévő antinutriensektől (védekező rendszerük), még mindig ott van az a rengeteg permetszer, amit meggondolatlanul és boldogan szórunk rájuk, hogy nagyobb, szebb, gazdagabb legyen a termés.
15. A kizárólag növényi táplálékokat fogyasztóknál rendszeres a fehérje-, vitamin- és ásványianyag hiány.
16. Ha a húsevők ellen nagy érv az állatkínzás, akkor ne feledkezzünk meg az “emberkínzásról” ami a zöldségültetvényeken igencsak jelen van, hiszen a gyermekek etikátlan dolgoztatása sem újdonság, arról nem is beszélve, hogy alulfizetettek és bár a túlóra alap, nincs megfizetve.
15 ok, hogy elgondolkodjunk és ne higgyük, hogy a zöldség maga a mennyei manna, a hús pedig az ördögtől való. Ez a cikk nem a zöldségek ellen szól, és a megoldás semmiképpen sem a bojkott. A cél pusztán annyi, hogy ha már savazunk valamit, akkor a másik oldallal is képben legyünk….és ami a legfontosabb: MEGÉRTSÜK VÉGRE, HOGY A KIEGYENSÚLYOZOTT TÁPLÁLKOZÁS NEM EGYOLDALÚ! Ugyanúgy szükségünk van zöldségekre és gyümölcsökre, ahogyan húsokra, zsírokra, halakra. A természet egy valódi csoda a maga nemében, amit kár lenne tönkretenni azért, mert valakik érdeke éppen azt szolgálja.
P. S. Kövess a Facebookon is, hogy képben légy az egészséggel!
Irodalom:
http://www.uoguelph.ca/foodsafetynetwork/natural-toxins-fruits-and-vegetables
http://wholehealthsource.blogspot.hu/2011/02/polyphenols-hormesis-and-disease-part-i.html
http://www.eat-real-food-paleodietitian.com/support-files/Paleo-FODMAP-food-list.pdf
http://ucce.ucdavis.edu/files/datastore/234-780.pdf
http://www.nutrition-and-you.com/jerusalem-artichoke.html